Az allergiás bőrbetegségek

Bevezető

Az allergia túlérzékenységet jelent és ez meglehetősen gyakori macskában. Akkor jelentkezik, amikor a szervezet eltúlzott, hibás immunreakcióval válaszol bizonyos idegen anyagokra, amelyeket antigéneknek vagy - ebben az esetben - allergéneknek is nevezünk. Függetlenül attól, hogy milyen úton kerül kapcsolatba a szervezet az allergénnel, leggyakrabban a bőr viszketéssel is járó megbetegedése lesz az eredmény, de emellett ritkábban előfordulnak gyomor- és bélrendszeri vagy légúti allergiás megbetegedések is. A továbbiakban az allergiás eredetű bőrbetegségekről lesz szó.

Az allergia típusai

Az allergiás bőrbetegségek fő típusait annak alapján különítjük el, hogy milyen úton kerül az allergén a szervezetbe. Ez történhet

• közvetlen érintkezéssel (kontakt allergia),

• bolhacsípéssel (bolha allergia),

• belélegzés útján (atópia) vagy az

• eledellel (táplálék allergia).

Ezek a típusok több szempontból különböznek, de hasonlóságokat is mutatnak. Ha a folyamat egy kis területre korlátozódik, akkor lokális, ha pedig testszerte jelentkezhet, akkor  generalizált betegségről beszélünk. 

A kontakt allergia

A kontakt allergia az allergénnel való közvetlen érintkezés, kontaktus miatt alakul ki. Ez macskában ritkán előforduló allergia típus. Helyi, vagyis lokális bőrelváltozásokkal jár. Akkor alakul ki, amikor a macska túlérzékeny a bolha- vagy egyéb nyakörvre, hámra, a műanyag etetőtálra vagy a fekhely anyagára, ami leginkább a gyapjú esetében fordul elő. Ha ilyen típusú túlérzékenység alakul ki, akkor az allergénnel való érintkezés helyileg irritálja a bőrt, kihull a szőr és a terület viszket. Súlyosabb esetekben másodlagosan baktériumok és egyéb kórokozók is elszaporodhatnak az elváltozás helyén. Ha ez nem következik be, akkor magától is megoldódik a probléma miután eltávolították az allergént (levették a nyakörvet, kicserélték az etetőtálat vagy a fekhelyet).

A bolha allergia

A bolha allergia meglehetősen gyakori. Maga a bolhacsípés az egészséges állatoknak csupán némi kellemetlenséget okoz, a legtöbb macska nem is jelzi. A túlérzékeny egyedek viszont intenzív vakarózással reagálnak rá. Egyetlen csípés elég ahhoz, hogy az allergiás macska sokáig vakarózzon, rágja magát, tépje a saját szőrét. Gyakran seb és varasodás is kialakul, ami másodlagos baktériumos fertőzés kapuja lehet. A leggyakrabban érintett bőrfelület a hát hátulsó része és a faroktő. Emellett gyakran találkozunk számos kis varral a fejen, a nyakon vagy a háton is. Ezt a formát az angol szakkifejezéssel “miliary dermatitis” (miliary=kölesszerű, dermatitis=borgyulladás) néven emlegetik, amit a magyar szaknyelv is használ. Ilyenkor varral fedett kis sebek sokasága jelenik meg a bőrön, amelyek leginkább a kölesszemekre emlékeztetnek.

Hasonlóan a kontakt allergiához, a bolha allergia kezelésének is az allergén távoltartása a lényege, vagyis a macska és a környezet bolhátlanítása. Ez nem könnyű feladat! Meleg és nedves időjárás esetén annyira felgyorsul a bolhák szaporodása, hogy hiába pusztítja el a kezelés a kifejlett egyedeket, 2-3 hetente új bolhagenerációk jelenhetnek meg.  A bolháknak ugyanis csupán a töredéke, a kifejlett példányok találhatóak a macskán. Ezek a petéiket a macska szőrében teszik le, de azok sikamlósak és lecsusszannak a talajra, amerre a macska jár. A legtöbb a fekhelyre kerül. Itt kelnek ki a lárvák, amelyek behatolnak a matrac vagy a szőnyeg mélyére, a padló repedéseibe és a talajba, ahol szerves hulladékkal (pl. hámpikkelyek, bolhaürülék) táplálkozva fejlődnek tovább. Többszöri vedlés után bebábozódnak (ez a kokon) és kifejlett bolhává alakulnak át. Ezek akár 150 napig is a kokonokban maradhatnak, amíg megfelelő gazda (macska, kutya, egyebek) kerül a közelbe, amire aztán ráugranak és azonnal vért szívnak, különben éhen halnak. Innen  származhatott a Nyolcadik utas a halál c. sci-fi alapötlete. Nem szabad a macskát kizárni a fertőzött területről, hiszen más gazda híján az ember is megfelel nekik. Helyesebb a macskát megfelelő hatékonyságú, a környezeti alakokra is ható szerrel kezelni és csaliként a fertőzött helyen hagyni .

Ha a bolha elleni kezeléssel nem hoz eredményt vagy az állat nagyon szenved, akkor szteroid gyulladáscsökkentőkkel enyhítünk a tüneteken. Ez leggyakrabban tablettákkal vagy injekciós formában történik. Szerencsére a macskák ellenállóbbak az ilyen gyógyszerek nemkívánatos mellékhatásaival szemben, mint a kutyák. Emellett, ha fennáll, akkor a másodlagos fertőzést is kezelni kell.

Az atópia

Atópiának a légi úton a szervezetbe kerülő allergének okozta, a bőr viszkető megbetegedésével járó túlérzékenységet nevezzük. Macskában ez a típus a leggyakoribb. A különböző fák (tölgy, kőris, cédrus stb.), fűfélék és gyomok (pl. a parlagfű) virágpora, a penészgombák spórái, valamint a házipor és egyéb atkák is okozhatják. Ezek közül egyesek, leginkább a pollenek, szezonálisan jelentkeznek, ezért az általuk okozott betegség is az adott évszakhoz kötődik, mások pedig, mint a penészgomba vagy az atkák, egész éven át betegséget okozhatnak. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy sok atópiás macska egyszerre több allergénre is túlérzékeny lehet. 

Jellegzetes különbség van a szálló allergénekre adott reakció tekintetében az ember és a macska között. Az előbbinél ugyanis az allergén belélegzése után jellemzően légúti megbetegedés, szénanátha jelentkezik, a macskákra viszont a bőr viszketése, vagyis az atópia kialakulása a jellemző. A diagnózis felállítása ilyen esetekben bőr vagy vértesztekkel is lehetséges.

A betegség gyógykezelése nagyban függ annak jellegétől. Alapvetően három megközelítés is lehetséges:

• az allergén távoltartása,

• a gyógyszeres kezelés és

• a deszenzitizálás, vagyis a túlérzékenység immunológiai megszüntetése.

Ha szezonális jellegű az allergia, akkor annak időszakában a macskát lakásban kell tartani és ott gyakori pórszívózással és éjszakai szellőztetéssel kell csökkenteni a bekerülő pollen mennyiségét.  A légkondicionáló berendezés sokat segíthet, mert  csökkenthető vele a szellőztetés a nyári időszakban. A lakásokban a házipor atkák száma csökkenthető a szőnyegek és függönyök eltávolításával és különböző egyéb módszerekkel.

A gyógyszeres kezelésre több lehetőségünk is van. Általában a kevesebb mellékhatással járó megoldásokat részesítjük előnyben, de néha a bolha allergiánál már említett szteroid kezelésre van szükség. Bizonyított, hogy egyes légi úton terjedő allergének a bőrön át is bejutnak a szervezetbe, ezért segíthet, ha rendszeresen hipoallergén samponnal fürösztik a macskát.

A deszenzitizálás antigén injekciókkal történik. Első lépésben tesztekkel meg kell határozni, hogy mire allergiás a macska és ennek megfelelő hatóanyagú injekciót készíttetünk és adagolunk. Ha beválik, csökken vagy teljesen elmúlik a vakarózás. Ilyenkor ugyanis olyan keringő ellenanyagok jelennek meg a véráramban, amelyek előbb kötik meg az allergént, mint az betegséget okozhatna. Sajnos ennek a módszernek is vannak hátulütői: drága, évekig kéthetente be kell adatni, miközben, különösen fiatal macskák esetében, újabb és újabb allergének ellen alakulhat ki túlérzékenység. A siker esélye 50 %-ban valószínűsíthető és ilyenkor is csak 2-5 hónap után jelentkezik a kezelés eredménye. Mielőtt belevág ebbe a kezelésbe, ki kell zárni a táplálék allergia lehetőségét és az injekció összeállítását megelőző vizsgálat előtt legalább 2 héttel abba kell hagyni a tablettás, 6 héttel az injekciós kezelést.

Táplálék allergia

Ez a típus leggyakrabban a táplálék valamelyik fehérje összetevője elleni túlérzékenység miatt alakul ki. Mégpedig olyan összetevőre, amit korábban gond nélkül fogyasztott a macska. Ugyanakkor nem lehet allergiás azokra a tápanyagokra, amelyeket még soha sem fogyasztott. Leggyakrabban a csirke, a pulyka és a sertés húsának fehérjéi okozzák. A táplálék allergia is általában az atópiához hasonló viszketéssel jár, de felléphet emésztőszervi vagy légzőszervi betegség is. Ha a bolha allergiát kizártuk és a macska gyengén vagy nem javul a gyógykezelésre, különösen ha fiatal állatnál hirtelen kialakult vakarózásról van szó, akkor erre a betegségre kell gondolni. Sajnos a táplálék allergiára – bár sok módszert ajánlanak – valójában nem áll rendelkezésre megbízható diagnosztikai teszt, ezért az egyetlen lehetőség az ún. eliminációs diéta alkalmazása. Ez abból áll, hogy a macskát egy speciális, hipoallergiás táppal etetjük legalább 8-12 hétig, mivel egyes táplálékkal felvett allergének csak 8 hét után távoznak el a szervezetből. Ha az elimináció sikeres, megszűnik a vakarózás. Fontos azonban tudni, hogy ha nem kizárólagosan ezt a tápot kapja a macska, akkor értelmét veszíti az egész: abból, amire allergiásan áthangolódott akár egyetlen falat is tönkreteheti a vizsgálatot!