Újpest:
787-2637

Krisztinaváros:
 
201-0052

 

 

   

  MACSKATARTÓKNAK

  ki tartson macskát?

  új cica a háznál

  egészségvédelem

  betegségek

  vissza

  küllemápolás (új)

  takarmányozás

  tenyésztés

  mentsen életet

  MANCSOK

  ELSŐSEGÉLY (ÚJ)

  KUTYATARTOKNAK

  NYÚLTARTÓKNAK

A tejmirigyek daganatai

 

Tartalom:

Bevezető

Macskában a tejmirigyek daganatai meglehetősen gyakoriak. Közös tulajdonságuk, hogy a tejmirigy szöveteiből indulnak ki, de ennek ellenére sokfélék lehetnek. A tejmirigy daganatok többsége sajnos rosszindulatú, így a betegség kiemelt figyelmet és azonnali beavatkozást igényel.

vissza a tartalomhoz

Kórokok

A tejmirigy daganatos megbetegedései hátterében több tényező is állhat. Ezek közül a hormonális behatások a legfontosabbak. Fiatal korban ivartalanított macskákban jelentősen csökken, a hormonálisan (progeszteronnal) kezeltekben pedig jelentősen nő a gyakorisága.

 vissza a tartalomhoz

Előfordulás

A nőstény macskák összes daganatos megbetegedéseinek mintegy 20%-a tejmirigy daganat. Ez általában idős korban alakul ki, a legtöbb beteg 10 évesnél idősebb korában betegszik meg. Az esetek több mint felében egynél több tejmirigy érintett. Bizonyos vonalakban gyakoribb, sziámi és perzsa macskákban szintén gyakrabban fordul elő, mint a többi fajtában. A különböző vizsgálatok szerint a legtöbb tejmirigy daganat (az esetek mintegy 90%-a) rosszindulatú lezajlású, vagyis helyben gyorsan terjed és áttéteket is képez.

Kandúrokban meglehetősen ritka, ők az összes eset alig 1-2%-át adják.

vissza a tartalomhoz

Tünetek

Az első tünet az érintett tejmirigyek duzzanata, olykor kifekélyesedése. Áttétek és gyulladásos daganatok esetén általános tünetek, pl. étvágytalanság vagy nehezített légzés is jelentkezhet. A daganatok tapintata többé-kevésbé tömött, a bőrrel együtt vagy az alatt szabadon elmozdíthatóak, néha az alattuk levő szövetekhez tapadnak. A tejmirigyből gyakran savószerű, véres vagy tejszerű váladék fejhető. A testtájéki nyirokcsomó (a lágyéki vagy a hónalji) is megnagyobbodhat, ami áttét vagy gyulladásos reakció következménye lehet.

vissza a tartalomhoz

Diagnózis

A daganatok rosszindulatú lefolyása miatt biopszia és szövettani vizsgálat a diagnózis felállításának részeként nem ajánlott, mert áttétképződésre hajlamosít. A vékony tűs biopszia és az így nyert minta sejttani vizsgálata megbízhatatlan. Mivel a betegek idősek, ajánlott teljes vérképet és vérkémiát végeztetni. Emellett az esetek kétharmadában a diagnózis felállításakor már áttétek képződhettek és azok a regionális nyirokcsomók mellett többnyire a mellkasban, vagyis a tüdőben, a mellhártyán vagy a gátorközi nyirokcsomókban találhatóak, ezért a fizikális vizsgálatot minden esetben érdemes mellkasröntgen vizsgálattal is kiegészíteni. Az eltávolított daganatok és/vagy nyirokcsomók szövettani vizsgálata segít pontosítani a diagnózist és a kórjóslatot.

Elkülönítő kórtani szempontból két betegséget érdemes kizárni. Az egyik a tejmirigy-gyulladás, ami tipikusan az ellést követően, a szoptatás alatt keletkezik, többnyire meleg és fájdalmas duzzanattal jár és megfelelő antibiotikum kezelésre jól reagál. A másik az általában fiatalabb, ciklusban lévő macskán keletkező terjmirigy-hiperplázia, ami a tejmirigyek gyakran ijesztő méretű, nem fájdalmas duzzanatával jár és szintén kezelhető.

vissza a tartalomhoz

Gyógykezelés

A gyógykezelés alapja a tejmirigyek radikális eltávolítása. Ez általában a súlyosabban érintett oldal összes tejmirigyének (az egész tejmirigy-léc) eltávolítását jelenti, amit egy hónap múlva követhet a másik oldal műtéte. A műtét során a regionális nyirokcsomókat is ajánlott eltávolítani. Ha már áttétek képződtek a mellkasban, akkor leginkább csak a kifekélyesedett tejmirigyek eltávolítása javasolható.

A radikális műtét kiegészíthető kemoterápiával, besugárzással és immunterápiával is. Az előrehaladott, áttétes betegek esetében megfelelő fájdalomcsillapítás javasolható.

vissza a tartalomhoz

Kórjóslat

A rosszindulatú tejmirigy daganatok kórjóslata kedvezőtlen. Az esetek több mint felében gyors helyi kiújulás és áttétképződés várható. A túlélés nagymértékben függ a folyamat előrehaladtától és a daganat méretétől: a 3 cm-nél nagyobb daganatok esetén általában legfeljebb fél éves, az 1 cm-nél kisebb daganatok esetén pedig általában több éves túlélés várható. Ezen belül a szövettani vizsgálat eredménye segít pontosítani a várható kimenetet és a szükséges kiegészítő kezeléseket.

vissza a tartalomhoz

Megelőzés

Macska esetében az ivartalanítás nem előzi meg biztosan a tejmirigy-daganatok keletkezését, de a 6 hónaposnál fiatalabb korban ivartalanított nőstényeken jelentősen csökken a betegség előfordulása. Többek között ezért is ostobaság az első tüzelésig várni ezzel a beavatkozással. Emellett segíti a megelőzést a progeszteron tartalmú gyógyszerek (ivarzásgátlók) mellőzése is.

Ugyan a betegség semmilyen ma ismert módszerrel sem előzhető meg biztosan, de az alábbi protokoll segíthet a kártételének kivédésében, illetve csökkentésében:

  1. valamennyi nem tenyésztési célból tartott nőstény macska fiatal korban történő ivartalanítása,

  2. a tejmirigyek rendszeres ellenőrzése és

  3. bármely duzzanat észlelése esetén a macska tejmirigyeiben azonnal állatorvoshoz kell fordulni.

Kandúrokban az ivartalanítás nincs megelőző hatással a tejmirigy-daganatok vonatkozásában.

vissza a tartalomhoz

Dr. Csikós Károly
állatorvos
Mancsok Állatorvosi Rendelő

© MANCSOK

zzzzzz